A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.
Kányádi Sándor

1994-ben, a Kaláka 25. éves jubileumára megjelenő kis füzet számára kértük Kányádi Sándor bácsit, írjon valamit, ami rólunk eszébe jut. Emlékszem, akkor Óbudán szált meg ismerőseinél egy lakótelepi házban. Megjelentem a megbeszélt időben. Mondta, még várjak kicsit. Leültem, vártam. Kicsit fura is volt, hogy ő, akiből áradt a szó, így ül és töpreng ezen a pár mondaton. Egyszer csak felállt és a kezembe nyomta a papírt. „No ezentúl ezt fogják idézni rólatok” mondta. Így is lett, Jó sok év eltelt, Sándor bácsi testileg már nincs  közöttünk, de azóta is, most is őt idézzük. Ez a lényeg.

A kaláka szó jelentése erdélyi népszokás: közös munka. Eredetileg házépítést jelentett.

A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.

Az Kaláka együttes tagjai és hangszereik:
Becze Gábor: nagybőgő, gitár
Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató
Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb
Radványi Balázs:mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba

Költészet és zene: Dalok régi és mai, magyar (közöttük számos határainkon túl élő) és más nemzetiségű költő versére. A Kaláka 30 lemezt jelentett meg dalainak száma kb. 1300.

Filmzene: A „Magyar népmesék” c. világszerte bemutatott, immár száz epizódból álló sorozat zenéi, „Magyar mondák”, „Mesék Mátyás királyról” stb. Filmzenéikért a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (2019) életműdíjat kaptak.

Gyerekeknek szóló koncertek: A Kaláka-koncerteken a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Mivel a muzsikusok mind a Kodály Zoltán koncepciója szerint tanító, híres Lórántffy zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói. A hangversenyeken a bemutatják különleges hangszereiket. Turnéik során más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszanak.

Külföldi turnék, folkfesztiválok, költészeti fesztiválok: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Chile, Csehország, Csehszlovákia, Dánia, Dél-Korea, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, India, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Mongólia, Nagy Britannia, NDK, Németország, NSZK, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Tajvan, Törökország, Ukrajna, Uruguay, USA

A Kaláka együttes 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmából Kossuth-díjat kapott, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben  Magyar Örökség Díjat, 2020-ban másodszor is Kossuth-díjat.

Fél évszázad a verstelenség ellen

Nyáry Krisztián sorai a Kaláka 50. jubileumára

Messziről kezdem. Jószándékú üzletemberek időről-időre megkérdezik tőlem, hogy mi értelme van annyi irodalmat tanítani az iskolákban, mikor lehetne helyette hasznosabb dolgokat is. A fiataloknak piacképes szakmára van szüksége, mondják, nem pedig arra, hogy fejből tudjanak néhány verset, meg ismerjék Petőfi életrajzát. A verseket tanulja az, aki ilyesmiből fog élni, a jövendő autószerelőt vagy informatikust ne terheljük felesleges dolgokkal. Ilyenkor vissza szoktam kérdezni, hogy szerintük mire jó az irodalom, miért fontosak a versek. Sokféle válasz elhangzik ilyenkor, de a legfontosabb még senkinek sem jutott eszébe. Ez pedig az, hogy amióta emberi civilizáció létezik, még nem találták fel hatékonyabb módját az érzelmi tapasztalatok közvetítésének a költészetnél. Lehet hatnapos tudományos konferenciát tartani a magányról, lehet hatkötetes monográfiát íratni pszichológusokkal és szociológusokkal, – de annál tömörebben és pontosabban nem lehet megfogalmazni a magány érzését, mint ahogy József Attila tette: „A semmi ágán ül szívem.”

A költészet által közvetített érzelmekre azért van szükségünk, hogy megtanuljunk valamit a magány, a szülői boldogság, a szerelmi csalódás, a gyász vagy akár az önfeledt eufória érzéséről, hogy amikor nekünk is részünk lesz benne, ne legyen teljesen ismeretlen. Mások érzelmi tapasztalatainak megismerése alapvető fontosságú: beleérző képesség nélkül nincs sikeres kereskedő, tervező mérnök, orvos, de még levélkézbesítő sem. A versekből megtanulható nyelvi kreativitás pedig a legprózaibb szakmában is nélkülözhetetlen. Mindez tanulható készség, ami megfelelő tréningezéssel élethosszig karban tartható. Ha a gyerekek kevesebb költészetet kapnak, felnőtt életükben érzelmi intelligenciájuk, kreativitásuk és toleranciájuk bánja. Egy verstelen társadalom szomorúságra és sikertelenségre van ítélve. És itt jön a képbe a Kaláka.

Az elmúlt 50 évben Magyarországon három generáció nőtt fel a Kaláka dalain, pontosabban az adott korosztálynak szóló megzenésített verseken. Márpedig nincs célravezetőbb módja az irodalmi nevelésnek, pontosabban az irodalomra nevelésnek, mint amikor zenén keresztül történik. A költészet évezredeken keresztül hangzó műfaj volt, és aki kisgyerekként megleli örömét az énekelt versekben, az később könnyebben merül el leírt irodalmi szövegekben is. Ezért mondom én, hogy a Kaláka az irodalom kapudrogja. Akit háromévesen zenével és dallal sikerült versfüggővé tenni, az később sem tud lejönni róla, mindig újabb és újabb verset, novellát, regényt akar. Nagyobb eséllyel lesz boldog felnőtt, mert élete bármelyik pillanatában fel tudja használni az irodalomba tömörített érzelmi tapasztalatot. Ha pedig az iskolás évek kizárólagosan papírközpontú irodalomoktatását sikerül átvészelnie, akkor a leírt sorok élvezete mellett felnőttként is vágyódni fog a megzenésített versekre. És ez végre egy olyan dolog, amiben nekünk, magyaroknak őrült szerencsénk van. Mert immár fél évszázada itt van nekünk a Kaláka és az általuk megzenésített ezernél is több vers. Köszönet érte!

Interjú a Kalákával

Krizsó Szilvia beszélgetései a Kaláka első 40 éve című kötetből

Becze Gábor

– Arra emlékszel, hogyan cseppentél be a zenekarba? – Az első tíz év után Vili valami miatt ideiglenesen megszüntette a Kaláka tagságot, és hirtelen ott maradtak basszus nélkül. Dani...

Gryllus Dániel

– Még le sem ültünk beszélgetni és Te már rögtön feltetted helyettem az első kérdést, hogy na, megfejtettem-e már a … – A titkot… – A titkot, hogy Ti...

Gryllus Vilmos

– Tudtad, hogy Rólatok még szakdolgozat is készült? Azért szerintem ez nagy dolog. – Végül is 40 év alatt elég sok ember identitásának lett valamilyen része a Kaláka, amin...

Radványi Balázs

– Majdnem negyven év van a Te hátad mögött is, hiszen ugyan nem voltál alapító tag, de néhány hónap után csatlakoztál a Kalákához, és egy percre sem hagytad el...

Major Gábor

– Rólad azt kell tudni, hogy minden évben egyszer, decemberben, hozzácsapódsz a Kalákásokhoz, és végigjárod velük az országot a betlehemes programmal. Hogy kerültél képbe? – Nem is tudom, hol...