Nyári Szünet

 Nyári Szünet

Kedves mindannyian!
A nyár első részének koncertjei után szabadságra mentünk,legközelebb a Kaláka Versudvarban Kapolcson muzsikálunk július 27-augusztus 5-ig. Részletek a www.kalakaversudvar.hu honlapon valamint a Kaláka Versudvar facebook oldalán hamarosan!


Dátum: 2016-08-18 12:30:43

Szálláshely kereső

 Szálláshely kereső

A Fatemplom Ünnepére érkezők számára kis segítséget szeretnénk nyújtani, hol is keressenek szállást. Magyarföldön sajnos még nincs szálláshely, de a környező falvakban se szeri, se száma a vendégházaknak, fogadóknak.

Böngésszenek a http://www.orseg.hu/szallas oldalon kedvükre, bizonyára találnak megfelelő ajánlatot.


Dátum: 2016-08-18 12:37:46

Magyarföld - a Fatemplom Ünnepe

 Magyarföld - a Fatemplom Ünnepe

2012. június 15. péntek:

17 ó Kátai Zoltán – krónikás énekek
18 ó Catch-Pop String Strong (Ausztria)
Jelena Popržan (hegedű, ének) & Rina Kaçinari (cselló, ének)
19.30 Pál apostol - dalok Pál levelei szerint;
Előadják: Gryllus Dániel, Ferenczi György és a Rackajam
21 ó Ferenczi György és a Rackajam koncertje
A műsorban többek között elhangzanak Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseire írott dalok

2012. június 16. szombat:

11 ó Három székláb - a Kaláka együttes gyerekműsora
16 ó Gyöngyöt az embernek - A Misztrál együttes koncertje
17 ó Az Énekmondó együttes (Zalaegerszeg) koncertje,
vendégek: Bence Lajos szlovéniai költő és a Muravidéki Nótázók
19 ó Különbéke - Szabó Lőrinc est a Kaláka együttes és Rátóti Zoltán előadásában
21 ó Nyeső Mari - A Meteorológus c. lemez és új dalok.
Közreműködik: Becze Gábor

2012. június 17. vasárnap:

10 ó Gryllus Vilmos gyerekkoncertje
11 ó Ökumenikus istentisztelet a Fatemplomban a résztvevő művészek közreműködésével;
Igét hirdet Mitya Andrejek (Szlovénia).

 


Dátum: 2016-08-18 12:38:00

Koncertsorozat a Magyarföldön

 Koncertsorozat a Magyarföldön

2010-ben hatalmas összefogás révén megvalósult egy kis falu álma, felépült a temploma. Az álom megvalósítója Rátóti Zoltán volt, aki lankadatlan energiával és lelkesedéssel minden követ megmozgatott, míg végül az utolsó szeg is a helyére került.

Most is az ő ötlete nyomán szerveztünk koncertsorozatot a felszentelés második évfordulóján - és terveink szerint, ezután rendszeresen június közepén - hogy egy hosszú hétvége alkalmával több napig lehessünk együtt a fatemplom ünnepén. A helyszín lelkiségével, a fatemplom kisugárzásával összhangban tartalmas és vonzó összeállítást tervezünk.

A fellépők között lesz: Ferenczi György és a Rackajam, a Kaláka, Rátóti Zoltán, a Misztrál, Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel, Kátai Zoltán, Nyeső Mari és az Énekmondó együttes, valamit meglepetés vendégek érkeznek a határon túlról.

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
Jöjjenek el a csodálatos Őrségbe, és töltsék velünk ezt a hétvégét!
szállás-információ: http://www.orseg.hu/szallas


Dátum: 2016-08-18 12:29:56

Kaláka - Szabó Lőrinc

 Kaláka - Szabó Lőrinc

Kabdebó Lóránt

Szeretem Gryllusékat, évtizedek óta. Különösen zenéjükben rejlő bölcs derűjük kedveltette meg velem dalaikat. Nem szerettem eddig Rátóti Zoltánt egy félbeszakadt magyar tévés szappanoperabeli szerepe okán. Találkozásuktól féltem. Mégis most, felkelve székemből hangos tapssal jutalmaztam közös teljesítményüket. Hál’ Istennek, Szabó Lőrinc megtalálta méltó megzenésítőjét, és végre Gáti József óta először érzem, hogy hiteles versmondó mutatta be verseit, és élte át szövegek ismertetésével fájdalmas életét. Azt hiszem: Rátóti Zoltán előadásával megszületett a Szabó Lőrinc-vers hiteles mondásának lehetősége.

Sajnos az előadás kiváltotta lelkes üdvözlésemet nem tudtam azon nyomban közölni velük, mert az előcsarnokban hiába várta a dedikáltatni akarók csoportja, elvonultak – mint utóbb a villamoson az egyik hallgató hazafelé magyarázta – a sötét teremben, a színpad előtt várva érdeklődő közönségüket. Mára már higgadtabban fogalmazok, kezem is veszített ritmikus tapsolásának forróságából. Most már értelmezni kellene az előző este átélt csodát.

A Kortársak című vers megzenésítését már ismertem. Elhangzott a költő sírjánál is tavaly ősszel. Meggyőző és megrázó volt ott is. Ami most a leginkább hatással volt rám, a Reggeli ének című vers mesteri megzenésítése, a humor, és tragikum arányos vegyítése, a mindennapiság és az ünnepi emelkedettség, a zsoltáros elvarázsoltság szétválása és összeszálazódása. Zenében és előadásában azt hiszem, legalább is a számomra, az est fénypontja volt. Idézzem ide legalább a vers szövegét. Mert nem az ismertebbek közül való. Pedig a legjobbak között is számon tarthatnánk:

Reggeli ének

De jó a fürdőkádban ülni!
De jó elhagyni magamat
s mégis fölpezsdülni a víz
folyékony paplana alatt!

De jó a meleg kádban ülni!
(Ott ébredek fel igazán.)
Negyedórát benne henyélek,
borotválkozom, azután

mégegyszer kinyujtózom, és ha
van még idő, egy darabig
fütyülni és dudolni kezdem
gyermekkorom zsoltárait,

azt, hogy „Perelj, uram!”, meg azt, hogy
„Óh, mely sokan vagynak”, – s bizony,
ha nem hiszek is már, az emlék
végigborzong a hátamon,

(az ének s az orgonazúgás
még most is a húsomban él,
bár rég volt, hogy a Nagytemplomban
úgy átjárt, ahogy most a vér),

s mikor „ellenségim romlását”
ígéri Dávid éneke,
mintha egy isten trombitálna,
az egész szoba zeng bele. –

De jó a fürdőkádban ülni,
ülni, átfülni egy kicsit!
A víz melege és az ének
mindennap megfiatalít,
s mikor már rég elmúlt a reggel
s dolgozik agyam és kezem,
akkor is bennem zeng egész nap
az én istentiszteletem,

és mint vágy, vagy emlék, velem van
valaki, akit nem hiszek;
– ha volna, biztosan szeretne,
és ha van, hát így is szeret.

A legdöbbenetesebb vers a Nyitott szemmel című volt. A játékosság, amely a refrénben üti fel a fejét az egész vers kétségbeesett és ijesztő kietlenségében mint oázis, vagy mentő sziget emelkedik ki. Jó vers, de Gryllusék remekművet csináltak belőle. Köszönet érte.

Nyitott szemmel

 Nem az, hogy nincs sehol sem angyal,
hogy mást vártam, az volt a nagy baj,
az, hogy csalódni lehetett
s megútálni az életet.
Mindegy, miatta vagy miattam,
nyakig az undorba ragadtam
s tisztálkodtam s elment vele
ifjúságom nagyobb fele.

            Volt néhány perc, a többit,
 a többit, a többit, –
– mit kerteljek? – a többit
megette a fene.

Nyakig az undorba ragadtam,
a pénz beszélt, én meg ugattam,
aztán megúntam esztelen
siránkozni az életen
s elvonultam s békét találtam
a magam önkormányzatában,
ahol angyalnak nincs helye,
de az ördög sem fekete.           

Van néhány perc, a többit,
a többit, a többit, –
barátaim, a többit
eheti a fene.

Mit hiszek, mi lesz, mi lehet még?
Hiszem a bestia szerencsét,
hiszem, hogy egyszer meghalok
és hiszem, hogy elrothadok;
ilyesmiket hiszek, de nékem
talán már erre sincs szükségem:
nyitott szemmel nézek bele
a rettenetes semmibe.

            Lesz egy-két perc, a többit,
a többit, a többit, –
– úgye, fiúk? – a többit
egye meg a fene!

Tragikus a szöveg, a zene követi ennek félelmetes mélységét. És jelzi a pillanatnyi megoldásként jelentkező élménylehetőségeket. Döbbenetes hatású előadás. Hatásosan zárta a műsort. Az ünneplés kijárt a végén. Mégis én vitatkozom. Nem tudom, ezzel kellett-e zárni ezt a nagyszerűen sikerült összefoglaló estet. A Lóci verset ír, a maga borzongató Isten-képzetével az egyik legsikerültebb megzenésítés. Amint kiemelve megismétlik a Lóci alkotta versikét: amely a maga döbbenetességében a filozófiai és a matematikai gondolkozás legmélyebb emberi pillanatait idézi:

Lóci verset ír

Ünnep előtt volt. Kint a kertben
húsvéti bárány bégetett,
most borult virágba az alma,
a barackfa már vetkezett,

én meg épp versbe igyekeztem
fogni életet és halált,
mikor egyszerre nyílt az ajtó,
jött Lóci és elémbe állt

s megszólalt: – Apu, verset írtam!
– De hisz még nem tudsz írni, te!
– Nem is írtam, csak kigondoltam.
– No, halljuk. – Hát figyelj ide, –

szólt Lóci, azzal nekikezdett
s két sorban elmondta a verset:
„Az életet adja, adja,
egyszerre csak abbahagyja.”

Én nagyot néztem: – Ki? Kiről szól
a versed? Ennyi az egész?
– Hát az istenről, az a címe! –
magyarázta a gyerek; és:

– Nem kéne még valami hozzá?
kérdeztem én kiváncsian.
– Nem hát, – felelt ő, – ez az élet,
ebben már minden benne van.

– Benne van, jól van, igazad van,
szép a vers, menj és játssz tovább! –
Szinte ijedten csókoltam meg
Lóci hatéves homlokát…

Ő elrohant… Kint ragyogott a
tavasz, a bárány bégetett
s én eltünődve ezt a verset
írtam a magamé helyett.

Vagy még inkább az Ima a gyermekekért oly igen sikerült megzenésítése jobban illett volna, egy kicsit elégikusabbra hangolta volna számomra az előadást.

Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!

De talán még inkább a Különbéke sajátos „tragic joy” hangulata lett volna az egész estet felemelő elkeserítés-feloldás zárása. Hiszen ennek a versnek a címét adták az egész műsornak is. Joggal. Megidézték az élet kétségbeejtő jeleneteivel szembenéző költő szellemét. A világ esendőségére döbbenő ember rémületét. És a perc gyönyöreiben az élet szépségére rádöbbenés örömét is átélő költészet nagyszerűségét.

Ahogy ott ültem, elgondolkoztam: vajon, ha maga Szabó Lőrinc testi valójában és szellemi jelenlétével végighallgatta volna ezt a műsort, vajon szokásos módján, könnyeit hullatva meghatódott volna, hogy ezek az Isten adta nagyszerű művészek mi mindenre fel tudták hívni verseiben a figyelmünket? Sokszor éreztem borzongva a műsor alatt, hogy ő boldogan hallgatná, élvezné, úgy érezné, hogy értő közeg foglalkozik alkotásaival.

Gryllusék dicséretén túlmenően külön kell foglalkozzam a zenei részeket keretbe foglaló szerkezetről. Kővári Katalin szerkesztéséről. Jellegzetes mozzanatokat jelenített meg, röviden, de fajsúlyosan. Éppen csak hogy tovább gördítse az előadást, és hogy közelebb hozza a közönséghez az alkotó költőt. És az embert. Arányosan, szépen vágta össze a szövegeket az Osiris Klasszikusok Vers és valóság és a Vallomás című köteteiből.

De a keret nagy érdeme ez a szinte a zene mögé elbúvás, hangsúlyos támogatás volt. Ugyanakkor a keret egy csodálatos felfedezéssel szolgálhatott. Rátóti Zoltán szinte Szabó Lőrinc-i jelleggel élte a költő alakját. És versmondása, amint a keretből kiemelkedett, az est nagy felfedezését jelenthette. Ő jelenítette meg jelképesen a költőt, mintegy a háttérbe szorulva. Majd alkalmanként előlépett, és a felvezető-elbeszélő hangból átváltott, és a legfontosabb Szabó Lőrinc-verseket elmondta. A Semmiért Egészen címűt majdnem tökéletesen. Azt a verset, amelynek elmondására valaha hiába kérleltem Latinovits Zoltánt. A Vezér című vers előadásában végre a helyére került. A huszadik század egyik nagy verse ugyanis. Az annyiféleképpen félreértett vers itt mint a költő nagy látlelete, felfedezése jelent meg, melyben a századot meghatározó szereplők jellemrajzát majdnemhogy születésük előtt megrajzolta a költő. A hatalomvállalás döntő pillanatának lélektani felvillantása ez a vers, elgondolkozás azon, kiknek a kezébe került koruk Európája. És másik oldalról: a hatalmat felvállaló személy döntési aktusa elevenedett meg ebben a kápráztatóan megrázó előadásban. Igazságot szolgáltatott a színész az annyiszor olyannyira megvádolt költeménynek. A tudós elemzések már több oldalról (soraim mellett éppen Kulcsár-Szabó Zoltán elemzésében) felfedték a vers igazi nagyságát. A mostani előadás során a monológ színészi megjelenítése vált hátborzongatóvá. Leírássá és ítélkezéssé. Reménykedéssé és reményvesztéssé. Benne volt a történelembe lépő személyiségek önelemző és kívülről megítélten láttató portréja.

A gondolkodó, a létezés esélyein meditáló költő vágyakozását és kemény szellemi kereső küzdelmét egy másik vers, a Hitetlen büntetése megszólaltatásával érte el. Azt a szöveget keltette életre, amelyet oly másképpen magyarázunk Tornai József költővel. Ebben az előadásban mindkettőnk értelmezése egyszerre szólalhatott meg. A hitét vesztett költő szövegén átsütött, hitelesen a hitéhez visszatalálni vágyó költő reménykedése is.


Dátum: 2016-08-18 12:38:21

Megjelent! - Kaláka Válogatás

 Megjelent! - Kaláka Válogatás

2012. márciusában a Nők Lapja és a Cinemon Entertainment felkérésére állítottuk össze ezt a főként gyerekeknek szóló CD-t, amely a lap mellékleteként jelent meg.

Bővebb ismertetőt ITT találhat.


Dátum: 2016-08-18 12:38:50

10 éves a Kaláka Zenebolt

 10 éves a Kaláka Zenebolt

Kis boltunk 10 éves lett.

Ebből az alkalomból

ÁPRILIS 3-án kedden

hosszított nyitva tartással és saját kiadványaink 25%-os árengedményével várjuk kedves vásárlóinkat.

Találkozzunk az V. kerület Bárczy I. utca 10 alatt.
tel: 267-5331 


Dátum: 2016-08-18 12:39:17